Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Töri Szóbeli 3

2008.04.28

III. Egyén, közösség, Társadalom:

1.,Athéni állam(V. sz.)

Kr. e. 7-8. sz. görög gyarmatosítás időszaka. Népesség fölösleg van a városon belül. hely: Földközi-tenger partvidéke (főleg Itália, Szicília, Kis-Ázsia partmenti sávjai), Fekete-tenger partvidéke. A gyarmat és az anyaváros (metropolisz) között szoros gazdasági kapcsolat van. - Következmény: démosz (kereskedők, iparosok, parasztok) megerősödése, de nincsenek politikai jogaik. Demokrácia kiépítése - Drakón Kr. e. 621: - Törvények írásba foglalása, a démosz nincs többé kiszolgáltatva - Nem törődött viszont az adósrabszolasággal - Vagyon alapján vannak politikai jogok (arisztokrácia hatalma) - Szólón Kr. e. 594: - Adósrabszolgaság eltörlése - Jövedelem alapján osztotta fel a lakosságot, ez alapján kaptak politikai jogot - Legfontosabb tisztségeket arisztokraták töltötték be, vagy a legfelsőbb kategóriába tartozó démoszbeliek. Attika: - 4 phülére volt osztvaÜbulé: küldöttek tanácsa, 400-ak tanácsa, 100-100 küldött. A népgyűlés számára előkészíti a javaslatokat - Areosz pagosz: volt arkhónok testülete, még sok joga volt - Állam irányítását 9 arkhón végzi - Kötelező a véleménynyilvánítás Egyensúlyi helyzet alakul ki gazdasági erőben a démosz és arisztokrácia között. Türannisz: Kr. e. 560-510 - Peiszisztratosz - Hippiasz, Hipparkosz A démoszt gazdaságilag tovább erősítették Elkezdtek Athénban építkezni Démosz adózására támaszkodnak. Kr. e. 510- zsarnokűzés: túlságosan megerősödött a démosz gazdasági fölénybe került. Kleisztenész: Kr. e. 508. - 10 phülé: 3 részből áll egy: tengerparti, szárazföldi, athéni rész - Phülénként 50-50 delegált - 500-ak tanácsa (bulé): törvény-előkészítés, sorsolással választás - Népgyűlés: eklészia: az agórán tartják, tagja minden athéni polgár, innen kerülnek ki az emberek a pozíciókba - Esküdtbíróság (héliaia): naponta sorsolják - 10 sztratégosz: választással, városállam vezetői és hadvezérek is, mindig van egy, aki a többiek felett áll - Areosz pagosz hatáskörének csökkentése: csak tisztségviselőket ellenőrzi - 9 arkhón is csak ellenőrzi a tisztségviselőket - Cserépszavazás (osztrahizmosz): ne lehessen újra türannisz Virágkor: Kr. e. 5. sz. közepe Periklész: gazdaságilag lendítette fel a várost - Legmagasabb tisztségeket bárki vállalhatja - Részvétel biztosítása az összes polgárnak - Napi díj rendszerének bevezetése - Athéni polgár pontos meghatározása: nem nő, nem rabszolga, nem metoikosz (nem született athéni). Ezzel limitálta a polgárok számát. A Déloszi szövetség adójából folyt be sok pénz a városba. Sok építkezés kezdődött. ez a rendszer a munkára épült.

2.,Szt. István Államszervezési tevékenységei

A keresztény királyság megteremtése Szent István korában A honfoglaló magyarok már 862-től kezdődően, tehát jóval a Kárpát-medencébe történő letelepedésük előtt, évenként indítottak kalandozó hadjáratokat leginkább a nyugati hatalmak irányába. Támadták ugyan Bizáncot is, de leggyakrabban Észak-Itália, Bajorország és Szászország voltak a célpontok. Ekkortájt Nyugat-Európa hatalmasságai belső harcaikkal voltak elfoglalva, ezért képtelenek voltak eredményesen ellenállni. A sikerekben egyik oldalról része volt a magyar nomádok harcmodorának, amely a nyugati vitézek számára szokatlan volt (színlelt menekülés, majd hátbatámadás), másik oldalról pedig, hogy ekkoriban még nem volt nyugati összefogás, még nem voltak erős várak és még nem volt elterjedt a nehézpáncélos sereg sem. A több évtizeden át tartó seregjárások összefogásra serkentették a Nyugat népeit. I.(Madarász) Henrik szász uralkodó kilencévi adófizetéssel békét vásárolt a magyaroktól és a nyugalmat erőgyűjtésre használta fel. A tizedik évben (933) megtagadta az adót és seregével kiállt a magyarok ellen Merseburg közelében, ahol vereséget mért rájuk. A csatavesztés az erőviszonyok megváltozását jelezte. 955-ben I.(Nagy) Ottó mért döntő csapást elődeinkre Augsburgnál, ami a kalandozások végét jelentette. Géza fejedelem rájött, hogy két féle irány létezik az országának. Az egyik, hogy folytatják a portyázásokat és tovább élnek nomádok módjára, amely a végleges vereségeket és a nép asszimilálódását (más népekbe való beolvadását) jelentette volna, vagy végleg letelepednek és egy keresztény államot hoznak létre, amelyet a nyugat is elfogad. Géza fejedelem ez utóbbit választotta. Árpád utódai a nomád öröklési rend értelmében követték egymást, vagyis mindig a nemzetség legidősebb férfi tagja örökölte a hatalmat (szeniorátus). Így került a fejedelmi székbe 972-ben Árpád dédunokája, Géza. Géza nevéhez fűződik a törzsfők-nemzetségfők hatalmának megtörése. A céltudatos fejedelem házasságával is hatalma megszilárdítását segítette elő. Az erdélyi Gyula lányát, Saroltot vette feleségül, megszerezve ezáltal az ország keleti részének a támogatását. Felmérve országa változó külpolitikai helyzetét, nem kísérletezett újabb kalandozó hadjáratokkal, sőt igyekezett kivédeni a várható nyugati támadásokat. 973-ban elküldte követeit a Német-római Birodalom császárához I.(Nagy) Ottóhoz Quedlinburgba. Hittérítőket kért az uralkodótól népe számára, majd lemondott a Lajtán túli magyar területekről. Az engedmények meghozták a kívánt eredményt: Géza belső erőfeszítéseit nem zavarták külső támadások. A fejedelem megkeresztelkedett. Ő továbbra is pogány módra élt, ám fiát, Vajkot, a későbbi Szent Istvánt már keresztény hitben nevelte. Az új külpolitikai irányt jelezte Vajk házassága a bajor hercegnővel, Gizellával. Ez egyértelműen jelezte a dinasztikus házasságpolitikát, mivel a hercegnő révén az Árpádok rokonságba kerültek a császári Szász-dinasztiával, és a Gizellát követő lovagok tovább erősítették a fejedelmi hatalmat. Géza halálakor (997) már az Árpádok kezében volt az ország nagy része, de Árpád nemzetségén belül, Géza fiával szemben hatalmi igényekkel lépett föl Koppány. Mivel idősebb volt Istvánnál a szeniorátus alapján igényét érvényesíteni kívánta. Ennek azzal is nyomatékot adott, hogy – ugyancsak ősi szokást felelevenítve (levirátus) – feleségül kérte Géza özvegyét, Saroltot. István utóddá jelölésével Géza a Nyugat-Európában elterjedt örökösödési rendet, a primogenitúrát érvényesítette, amely szerint a hatalmat az elhunyt uralkodó elsőszülött fia örökli. Miután Koppány legyőzésével (és felnégyeltetésével, amelynek legfőbb célja az erő demonstrációja és a vetélytársak elrettentése volt a célja) István kezébe került a fejedelmi hatalom, II. Szilveszter pápától kért és kapott királyi címet. 1000 és 1001 fordulóján Istvánt megkoronázták Esztergomban. Fontos volt, hogy a katolikus egyház első emberétől kapta a koronát István és nem, pedig valamelyik más ország királyától. Ez szimbolizálta, hogy az ország nem hűbérese senkinek sem és hogy Magyarország egy önálló keresztény állam. A magyar korona, pedig az óta is a magyar államiságot szimbolizálja, az összes többi felségjelvénnyel együtt (országalma, jogar). Az ifjú királynak azonban hatalma megszilárdítása érdekében további harcokat kellett vívnia. Koppány legyőzése ugyanis még koránt sem jelentett végső győzelmet. Az egyes tartományok urait egyenként kellett, hogy hatalmuktól megfossza. 1003-ban az erélyi Gyulát fosztotta meg országától, de anyai nagybátyjának életét megkímélte. Az utolsó erőpróba a Temesköz urának, Ajtonynak a legyőzése volt. Ezután István az egész Kárpát-medence urává vált. Tevékenysége most már az új államszervezet kiépítésére irányulhatott. Ebben döntő jelentőségű volt az önálló magyar egyházszervezet létrehozása, élén az esztergomi érsekkel. Ez a lépés tovább erősítette az ország függetlenségét, hiszen így a magyar egyház feje csak a pápának volt alárendelve. István alapította az esztergomi és a kalocsai érsekséget, a veszprémi, pécsi, csanádi, győri, egri, és a gyulafehérvári püspökségeket. A falvakat templomépítésre kötelezte (10 falunként 1 templom). A kőtemplomok a lakosság helyhez kötését is szolgálták. Az egyház ellátására előírta a tized megfizetését. A szerzetesrendek közül a bencések érkeztek először hazánkba. A király támogatásával alapították első kolostoraikat Pannonhalmán és Pécsváradon. Szintén István nevéhez fűződik a latin írásbeliség bevezetése. A pogány hagyományokhoz ragaszkodó néppel nehéz volt elfogadtatni a kereszténységet. Ezért István a törvények erejét is felhasználta az új hit előírásainak betartatására. Megkövetelte a böjti időszakok megtartását, a gyónást, a részvételt a vasárnapi misén. Az európai gyakorlattal összhangban törvényei elismerték az egyház bíráskodási jogát az egyháziak és egyes esetekben a világiak felett is. A világi államhatalom kiépítése is István nevéhez fűződik. Az ország területe királyi vármegyékre (comitatus-okra) tagolódott, amelyek katonai-igazgatási, gazdasági és bírói feladatokat láttak el. A királyi vármegyék bázisai a királyi birtokokon létesített királyi várak voltak. A vármegyék vezetőit, az ispánokat a király nevezte ki. Az ispán az uralkodó nevében bíráskodott, megyéjében beszedte a királyi jövedelmeket, aminek harmada őt illette. Háború esetén ő vezette a megye haderejét a király seregébe. A vármegyei szervezet vezetője a királyi udvar bírája a nádorispán volt, a király után az első világi méltóság. Ekkor alakult ki az országban a hűbériség fogalma ill. a hűbéri lánc. A legfőbb hűbéres a király volt, aki földeket adományozhatott a földesuraknak, akik bérbe adhatták a földjeiket a hűbéreseknek, akik terménnyel és ingyen robotmunkával fizettek a földesurak majorságain. Az István korabeli társadalomról az uralkodó törvényei alapján nyerhetünk képet. Szent István törvényeiben a legélesebb jogi választóvonal a szabadok (liber) és rabszolgák (servus) között húzódott. A társadalom legnagyobb részét azonban minden bizonnyal a "köztes" helyzetű kötött szabadok rétege alkotta, akik nem rendelkeztek a szabad költözés, házasság, végrendelkezés, fegyverviselés jogával, és szolgálattal tartoztak uruknak. A XI. század legszélesebb rétegeket érintő folyamata a korábbi szabad harcosok, parasztok (közrendűek, vulgarisok) kötötté válása jelentette. A XII. század gazdasági változásai megteremtették a városfejlődés, ill. a paraszti népesség egységesülésének alapjait. A XIII. században a rendiség csírái is megjelentek a bárók megerősödésével és a köznemesség formálódásával, valamint ebben a században egységesült jogilag a szabadon költöző jobbágyság. Az Árpád-kor elején a liberek elitjét (arisztokrácia) a királyi birtokadományok révén megerődödő lovagok, ispánok (comes) és egyházi előkelők alkották. A vitézek (miles) – a szabadok egy másik, kisebb birtokkal rendelkező rétege – a király, illetve az előkelők mellett teljesítettek fegyveres szolgálatot. A közrendűek (vulgaris) már adóval (szabadok dénárja) tartoztak a királynak. Az egyházi, illetve világi nagybirtokokat és a királyi várbirtokokat kötött állapotú népességgel műveltették meg. A várispánságok katonái és katonatisztjei (várjobbágyok) is ebbe a csoportba tartoztak, de a várjobbágyok kisebb birtokadományban is részesülhettek, s ez által lehetőségük nyílt a felemelkedésre is. Az új rend kiépítése lekötötte az ország erőforrásait, így István király békességre törekedett szomszédaival. A Német-római Birodalom élén álló szász uralkodóházhoz felesége, Gizella révén rokoni szállak fűzték ezért nem kellett támadástól tartania. A sikeres államalapítást beárnyékolta, hogy 1031-ben vadkanvadászaton meghalt Imre herceg, István gyereke. Tragédiájával előtérbe került a trónutódlás kérdése. István nővére gyerekében, Orseolo Péterben látta biztosítva a folytonosságot. Péter (1038-1041, majd 1044-1046), folytatta Isván politikáját, de idegenekkel vette magát körül. A mellőzött előkelők Pétert elűzték és István sógorát Aba Sámuelt (1041-1044) emelték a királyi székbe. Péter III. Henrik támogatásával visszatért az országba. A ménfői csatát megnyerve megkezdhette második királyságát, azonban ezért hűbéri esküt kellett hogy tegyen a császárnak. A megaláztatás miatt az egyházi és világi vezetők hazahívták Vazul két fiát, Andrást és Bélát. A belső villongások közepette kitört a Vata-féle pogánylázadás. I.András (1046-1060) a lázadás leverése után sem érezhette magát biztonságban, mivel Henrik érvényesíteni kívánta hűbéri jogait. Ezért a király hazahívta öccsét, a kiváló vitéz hírében álló Bélát és hercegség (dukátus) címén átengedte neki az ország egy harmadát. 1051-ben Henrik nagy haddal támadt az országra, de Béla a Vértes vidékén legyőzte. A császár békét kötött és Salamonhoz adta lányát nőül, akit András megkoronázott, elütve ezzel Bélát a tróntól. Béla haddal támadt Andrásra és legyőzte, így Béla lett a király (1060-1063). András rövidesen meghalt, Salamon német földre menekült. 1063-ban azonban Salamon német segédhadakkal betört az országba. Bélát baleset érte, fiai, Géza és László Lengyelországba menekültek Salamon elől. Salamon (1063-1074) Győrben békét kötött Gézával és Lászlóval. I.Géza (1074-1077) halála után öccse, László vette át a hatalmat (1077-1095), aki ténylegesen elkezdhette megszilárdítani az István király által létrehozott államszervezetet. Szent István: Az első magyar király (997-1038). 1000-1001 fordulóján koronázták meg Esztergomban. Felvette a kereszténységet és terjesztette is a tanokat (10 falunként templom, papi kellékek ellátása). Egyházmegyék, vármegyék. Vármegye: területi, közigazgatási egység Magyarországon. Szent István hozta létre a szervezetet. Élén az ispánok állnak. Ispán: a király által a vármegye élére kinevezett főtisztségviselő, a 11-15. században. Géza és István államalapító munkája Népünk 895-96-ban letelepedett a Kárpát-medencében és végleges hazát talált. A kettős honfoglalás tényét László Gyula professzor úr vetette fel: elődeink 670 körül már letelepedtek, a régészeti és temetkezési leletek engedtek erre következtetnünk. E magyarok avarok néven voltak ismertek. A honfoglalás után kalandozó hadjáratokat vezettek a nyugat-európai államokba. Sikerül titka: az ismeretlen ázsiai harcmodor és a nyugat-európai országok feudális anarchiája. 933-ban I. ………… Henrik egyesítette erőit és seregeinket megverte (Merseburg). Majd a német-római császár 985-ben (I. Ottó) katasztrofális vereséget mért csapatainkra. Kalandozások vége. A magyar nép válaszút elé került. A magyarság vezetői levonták a következtetéseket és a végleges letelepedést választották. Ki kell építeni a fejedelmi hatalmat, amely patrimoniális hatalom. Könnyen ment, mert az erős katonai szervezet megverve érkezett haza. Árpád és utódai kisajátították a törzsi, nemzetségi szálláshelyeket és földeket. A megszállt területeket egyesítették, és a kalandozások lezárásával Taksony fejedelem tért át a békés útjára. Utóda, Géza, keménykezű, határozott egyéniségű fejedelem. Politikájának lényege: nyitás nyugat felé. Látta, hogy a pogány vallás Európában nem maradhat fenn, ezért felvette a kapcsolatot a német fejedelmekkel és uralkodókkal. 973-ban 12 követet küldött Quedlimburgba a német fejedelmekhez. Géza kinyilvánította szándékát, hogy fejedelemsége a keresztény Európához kíván tartozni. A találkozó eredményei: - hittérítő papok érkeznek - szerzetesek jönnek, a hittel együtt a műveltséget is terjesztik - megalapítják a pannonhalmi bencés rendet, Szent Márton hegyén - fiát Civakodó Henrik - bajor fejedelem - lányához, Gizellához adja. Ő maga (Géza) nem keresztelkedett meg, de fiát, Vajkot, István névre megkereszteltette, ezzel kijelölte számára az utat - véres kézzel leverte a pogányok lázadását, és elvette Erdélyi Gyula lányát, Saroltát 997-ben meghalt Géza. Elsőszülött fiát (primogenitura szerint) Istvánt jelölte ki. A régi rend szerint (seniorátus) Koppány kapta volna meg a hatalmat. Komoly fegyveres összecsapás. Istvánt német lovagok segítik. István 1000-ben II. Szilvesztertől koronát kap, és 1000. december 25-én királlyá koronázzák. Tevékenységei: - közigazgatás kiépítése - egyházszervező tevékenység - törvénykezései Közigazgatás: Megteremti a magyarországi megyerendszer alapjait. A megyék élére ispánokat állít. Feladata: a terület vezetése, igazságszolgáltatás, az adók behajtása. A megyék ellátták a királyi udvart, és védelmet biztosítottak. Az udvart szolgáló falvak látták el. A megyékben 2-3 udvarház - állandóan változva - termelte meg a király számára a létfeltételeket. Az udvarházak ellátó funkciót töltöttek be a királyi udvar számára. Az udvartartás állandóan változott és vándorolt. Az ellátás az udvarispán feladata volt. Az ország védelmi funkcióját is ellátták, a várakat szabad katonák, várkatonák védték. Tisztjeik a várjobbágyok voltak. A védelemért a várispán volt felelős. Az egyház szervezet I. István: bevezette a tizedet (decimát), földbirtokokat juttatott az egyháznak. 9 majd 10 püspökséget hozott létre. Megalapította az esztergomi érsekséget, amivel elkerülte Csehország sorsát, a német befolyást. Segített kiépíteni a Bencés-apátság rendjét. Istvánnak törvénykönyve és intelmei születtek. Törvénykönyve (1002-1009). Felhasználta a pápai, bajor és frank jogforrásokat mintául. Ekkor még fia, Imre herceg élt. Az államvezetés lényeges elemeit tárja fia elé intelmeiben. Az egyajkú és egyszokású nép gyenge és esendő = az országban lakó népeket nem ellenségként kell tekinteni, hanem meg kell becsülni, szokásaikat, kultúráikat be kell építeni a miénkbe. A magántulajdont védi, megbirkózik a végrendelkezéssel. A végrendelkezés lehetősége a fejlődés garanciáját építi ki. Védte a hitet, kötelezővé tette a templomba-járást (10 falu épített egy templomot), vasárnap ünnepnap, mindenkinek a templomba kellett menni, kivéve a tűzőrzőnek. A szemet-szemért elv helyett bevezeti a bíráskodást és a vérdíjat. De ebben megkülönbözteti a szabadokat és a szolgákat. Legelőkelőbb tisztségek: nádorispán - a király helyettese (egyenlő lehet az udvarispánnal), főlovász, fővadász, főbíró, főtárnok, főtálnok, főbocsár. Diplomácia Géza politikáját folytatta. 1015-17 között elhárította a besenyő-támadást. Létrehozta a magyar-velencei szövetséget. Húga Orseoló Péter felesége lett. Létrehozta a magyar-bizánci szövetséget (1018-ban a bizánci császár, II. Bazileus oldalán részt vett a bolgár császárság megmentésében). 1030-ban II. Konrád német-római császár megtámadta Magyarországot. István nemcsak hogy visszaverte, hanem elfoglalta Bécset. Értékelése: Létrehozta a keresztény feudális monarchiát. Ennek alapja a patrimoniális hatalom. Lehetőséget biztosított a feudalizáció kibontakozásához. Népünket arra az útra térítette, amelynek következményeként nem kerültünk az eltűnt népek sorába. Évezredekre biztosítani tudta népünk fennmaradását. Halála: megszakadt a primogenitura, fia, Imre herceg 1031-ben meghalt. Kijelölte Orseoló Pétert a trónra. Vazul merényletet követett el István ellen (mert nem lehetett uralkodó). Megvakíttatta és fülébe ólmot öntött, fiait (András, Béla, Levente) száműzte.

3.,Mária Terézia reformjai

Mária Terézia: (1740-1780) nem volt a felvilágosodás híve, de felvilágosodott tanácsadói javaslatára a felvilágosodás szellemében uralkodott. Legjelentősebb rendeletei: 1797-ben adta ki szabályrendeletét, az urbáriumot, mellyel rendezte a jobbágyok haszonvételeit és szolgáltatásait. A rendelet kiadásának előzményei: a XVIII. Században a piaci lehetőségeket egyre jobban földesurak nagymértékben növelték majorságaikat (a század végére a szántóterületek 30-40%-a volt földesúr saját kezelésű birtoka). Mivel a földesúri földeket továbbra is robottal művelték. A jobbágyság robotterhe oly mértékben meg növekedett, hogy az már a jobbágygazdaság fenntartását zavarta és a jobbágyok állami adózóképességét veszélyeztették. Az urbárium az egyházi tized és állami adók mellett fenntartotta a kilencedet, a pénztartozást a jobbágyok és zsellérek számára egyaránt 1 Ft-ba határozta meg. A munka kötelezettséget egy egész telep után évi 52 nap igás, vagy 100 nap gyalogrobotban szabta meg. A résztelkesek ennek arányában. A jobbágyrendeletek jelentőssége, hogy törvényes helyzetet teremtett a földesúr és a jobbágy között. 1754-ben kiadott vámrendeletek kettős vámhatárt húzott (a Habsburgok merkantilista gazdaságpolitikát folytattak). Az első vámhatár (külső) a Habsburg birodalomból zárta ki a külföldi iparcikket. A belső vámhatárt, Magyarországot választotta el az örökös tartományoktól. Az intézkedés célja az volt, hogy a birodalmon belül tartsák az olcsó-magyar élelmiszert és nyersanyagot, de a Cseh és Osztrák manufaktúráknak viszont ne legyen versenytársa. 1777-ben a Ratio Educatiónis közoktatás politikai rendelet, mely az alsó és középfokú oktatás rendjét szabályozta és elrendelte, hogy 6-12 éves kor között minden gyerek járjon iskolába. Kevés volt azonban a tanár és az iskola, a német nyelv erőltetése pedig ellenérzést szült. Mária Terézia: 1740-1780-ig Habsburg uralkodó (III. Károly lánya), csak II. Frigyes poroszt király (a rendek segítségével(biztosította szabadságjogaikat)) legyőzve tudott hatalomra kerülni (Sziléziát elvesztette). Haderőfejlesztés, vámrendelet (kettős vámhatár – 1754), 1767: Urbárium (jobbágyterhek maximálása, rögzítette a majorsági és az úrbéres földek arányát – a rendek ellenkezésének ellenére), 1777: Ratio Educationis (egységes, állam irányította iskolarendszer, tanterv), igyekezett megtartani a magyarok bizalmát a dinasztia iránt (Theresianum, nemesi testőrség, területek, Szent Jobb) Betelepítés: Tervezett formában történő, az állam által irányított betelepülés. Ált. gazdi vagy felekezeti szempontok miatt történik (pl: katolikus svábok (adóalap növekedést is jelentenek). Kettős vámrendszer: Mária T. az ipar fejlesztése érdekében hozta létre 1754-ben a bir. körüli vámhatárt, ugyanakkor meghagyta a bir.-on belüli vámhatárokat is, hogy biztosítsa a magyar mezőgazdi termékek piacát Oktatáspolitika: A Habsburg kormányzat reformpolitikájába az oktatás átalakítása is beletartozott, ezért 1777-ben Mária Terézia kiadta a Ratio Educationist. (Az állam beleszólását az oktatásba nevezzük oktatáspolitikának).

4.,Széchenyi programja

Széchenyi István 1791. szept. 21-én született Bécsben, nagybirtokosi arisztokrata családban. Apja Széchenyi Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum alapítója, anyja Julianna, Festetics György leánya. Széchenyi István érdeklődése hamar felkelt a magyar gazdaság és kultúra iránt. Európai utazásai során látottak arra ösztönözték, hogy segítsen hazája elmaradott állapotán, s erre megnyerje a nagybirtokos osztály tagjait, elsősorban az arisztokráciát. 1822-ben angol mintára meghonosította a lóversenyt, s 1825-ben létrehozta az Első Lótenyésztő Egyesületet. 1825-ös országgyűlés alsótáblájának ülésén egy évi jövedelmének felajánlásával megalapította a Magyar Tudományos Akadémiát. Néhány nap múlva Bécsben Metternich elítélte Széchenyi politikai fellépését. Széchenyi 1826-ban lemondott tiszti rangjáról, hogy ne akadályozhassa nézetei szabad kifejtésében. 1827-ben megalapította a Nemzeti Kaszinót. 1830-ban jelenik meg a Hitel, mely nagy vonásokban foglalta össze reformjait. A benne vázolt program a szükséges tőke hiányát, illetve ennek okait tárta fel, és a magyarországi hitelviszonyok megjavítását követelte. A főnemesektől várta a jobbágyok felszabadítását. Arról akarta meggyőzni az uralkodó osztályt, hogy önként mondjon le arról, amit máshol forradalom miatt kellett megtenni. Az arisztokraták nagy része Széchenyi ellen lépet fel, s Dessewffy József a Hitel taglalása címén fejtette ki ellenvéleményüket. Erre Széchenyi a Világ című írásával válaszolt. Ebben kifejtette, hogy a vagyonosodás és a szellemi előrehaladás feltétele a szabadság, ennek akadálya pedig a nemesi előjogok és a jobbágyrendszer. Stádium című művében tizenkét törvényjavaslatba foglalta követeléseit, reformprogramját. A Stádium nyomtatását a cenzúra betiltotta. Csak külföldön került nyomtatásra, s 1833-ban került Magyarországra. Széchenyi írásai mellett részt vett a pesti hengermalom és a Kereskedelmi Bank alapításában, foglalkozott a magyar színház kérdésével. Királyi biztosként irányította az Al-Duna szabályozását, a dunai gőzhajózás beindítása, nevéhez fűződik a Lánchíd létrehozása, melyen először kötelezték a nemeseket hídpénz fizetésére. Az 1840-es években elindította a Tisza-szabályozását. 1841-ben Kossuthot vádolja a Kelet népében. Széchenyi Moson megye követe lett, hogy megpróbálja ellensúlyozni Kossuthot. A Batthyány-kormányban közlekedésügyi miniszter lett. 1848. szept. 5-én a döblingi ideggyógyintézetbe ment. A Bach-rendszer ellen röpiratot írt név nélkül. A rendôrség zaklatta, újból elôjött elmezavara, 1860. ápr. 7-én fejbelőtte magát. Befejezetlen műve: Egyenetlenség és vakság - ebben Bécset okolja az 1848-49-es eseményekért.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Köszi

(kyara, 2008.12.11 17:41)

Köszi, jól jött! :)

 

 

Profilkép


Elérhetőség

Berecz Andrea

06-20/ 425-9404

berecz1986@gmail.com

Levelezőlista




Statisztika

Online: 1
Összes: 71286
Hónap: 606
Nap: 16